- jókedv és vidámság három napon át -
Ahhoz képest, hogy milyen sokan voltak, nem tűnt semmi rendezetlennek. Kisebb-nagyobb csoportokba verődve jókedvűen beszélgettek, a fotósok és a kamerások cikáztak a lassan sorokba rendeződő motorosok között.
Sokszínű tarkaság, fémcsodák és egészen egyszerű, kisebb robogók. Időként egy-egy motorcsoda felbömbölt, tudatva, hogy gazdája büszke „benzinlovára”. Négykerekű hupizöld újdonság, hátsó felébe nemzeti lobogó tűzve, és régi Citroenből átalakított „motor”, megtüzdelve prémmel, szarvakkal, képekkel. Hosszú, ősz szakállú hobók és karomülők, egy kicsi fiú meg saját motoron feszített a sor közepén, „Feri” hirdette a felirat, mögötte szorosan édesanyja motorozott.
Természetesen egyenruhások is akadtak bőven, bár szemlátomást nem sok tennivalójuk akadt. Ők is a fiatalabb nemzedékből, ők is „hivatali” motorcsodákon. Általánosan jó hangulat, békés, barátkozós. Sokan hosszú évek óta ismerik egymást, ők minden motoros találkozón megjelennek, egymás közt, egyforma indíttatástól vezérelve élvezik a motor nyújtotta szabadságot és az együvé tartozást. Szabadság és némi szabadosság: szombaton este a mell- és fenékverseny mellett a programban erotic show is szerepelt…
Érden most volt az első motoros találkozó és zenei fesztivál a sportpályán. A három nap bővelkedett programokban: zenekarok váltották egymást és vetélkedők. Talán legnagyobb sikere a Bikini és a Republic együtteseknek volt: az idősebb és a fiatalabb korosztály az ismerős dalok hatására érzéseiben újra ott lehetett, akkor és amikor.
Az idő is kedvezett, néha kicsit beborult, de tartós eső nem volt. Amikor szombaton délután felsorakoztak az „acéllovagok”, hogy körbejárják a várost, a helybeliek közül is sokan csatlakoztak hozzájuk. Így aztán jó hosszan, több százan vonultak fel, lassított menetben. Persze a dübörgés az jó erős volt – de ebben az esetben nem kellemetlen –, demonstrálva a motoros társadalom egyféle életérzését, vidám tarkaságát.
Vidám, békés, jó hangulatú – bárcsak minden felvonulás ilyen lenne…
G. M. I.
