Eredmények, lehetőségek

Dr. Jánosi György beszél ünnepről, családról, és minden másról…

 

 

 

   Az új év kezdetén találkoztunk, amikor még nem igazán múltak el az ünnepek, a hangulatból, a pihenésből pár morzsányi még az emberekben maradt.

Dr. Jánosi Györggyel az érdi Polgárok Házában lévő irodájában találkoztam, egy órával fogadóórájának megkezdése előtt. Szokás szerint kedvesen üdvözölt, majd –mielőtt beszélgetni kezdtünk volna – titkárnőjével váltottak pár szót, egyeztetve a következő napok programjait.

Amikor indultam hazafelé, a folyosón már várt rá két-három ember – pedig a fogadóóra ideje még nem kezdődött volna –, őket is a tőle megszokott kedvességgel, közvetlenséggel üdvözölte…

 

Mi egymástól – a feleségemmel – kölcsönösen síruhát kaptunk, mert tíz év után úgy döntöttünk, hogy barátainkkal elmegyünk egy hétre síelni. Régen voltam már a hegyekben, bár annak idején, amikor a főiskolán tanítottam, akkor sokat jártunk síelni. Azt is kiderítettük, hol tudunk bérelni lécet meg bakancsot, de most inkább a gyerekekre figyeltünk. Büszkék vagyunk mindkettőre. A nagyobbik, Eszter, harmadéves történelem és másodéves politikaelmélet szakos. Színjeles, jól tanul, készül a hosszabb pályára. A kicsi jövőre fog érettségizni, ő is majdnem színjeles, de neki még segíteni kell, mert nem tudta eldönteni, milyen irányba menjen tovább. Az ajándékok? A kicsi szíve-vágya egy fényképezőgép volt, a nagyobbik laptopot kapott, mert neki az egyetemhez kell. Az ő világuk már erről szól, ők már nem kézzel írják papírra a házi dolgozatokat…

A feleségem édesanyja velünk él, az én szüleimnél voltunk karácsony előtt- és után is, velük is töltöttük az időt, jókat beszélgettünk.

A karácsonynak nálunk is bevett rituáléja van. 23-án befaragom a fát a tartóba, este bevisszük és a gyerekkel közösen feldíszítjük. 24-én megebédelünk: mint mindig, én főzők halászlét az udvaron. Amikor megebédeltünk, kicsit elpihegtünk, akkor délután, estefelé jön a Jézuska. Amikor kitesszük az ajándékokat, akkor csengettyű – együtt örülünk és mindenki bontogatja, ami az övé. Ilyen szempontból konzervatív vagyok, hiszek a hagyományokban, amelyek egyfajta stabilitást, biztonságot, kiszámíthatóságot adnak, ezeket jó megtartani. És azt gondolom, a legtöbb családnak van is ilyen. 

 

 

 

   Csalódtam egy-két dologban

 

Nagyon kellemesen teltek az ünnepek: a családdal végre reggeltől estig, ami elég ritkán fordult elő az előző évben. Kipihentem magam. Ilyenkor az emberek egy része valamiféle fogadalmat tesz – én nem vagyok ide sorolható –, a másik része végiggondolja, hogy mit tett jól vagy rosszul és próbál feltöltődni az új évre. Én is nagyjából így tettem.

Velem sok minden történt az elmúlt évben, meg egy kicsit ebben a kormányzati ciklusban is. Aki látta a mozgásaimat, hogy mik történtek velem, az pontosan tudja, hogy mire gondolok: nagy sikerek, nagy kudarcok, kormányba bekerültem, kormányból kikerültem, pártvezetőként megerősödtem, aztán a kongresszuson már nem indultam posztért. Ezek a történések sok minden végiggondolására késztetik az embert.

Csalódtam egy-két dologban, ez vitathatatlan, de bízom abban, hogy másfelé fordul majd a szekér rúdja. Bízom abban, hogy a bázis, ami a szocialista párt mögött áll, ki fogja kényszeríteni a vezetőkből, hogy olyan politika erősödjön meg, ami sikerre vihet 2006-ban is.

 

 

Úgy döntöttem, mostanában inkább a helyi ügyekre koncentrálok. Hiszen rengeteg a teendő ebben a választókörzetben. Így is – a saját elvárásaimhoz képest – kevesebb időt tudtam itt tölteni, bár nagyon sok mindenért dolgoztam a háttérben. Az eredményei már kezdenek látszani annak a két és fél évnek, amit az új önkormányzattal, az új polgármesterrel végigvittünk.

Sok olyan dolgot sikerült elérnünk, amiről korábban sokan legfeljebb csak álmodtak. Például azt, hogy az M7 Érdig díjmentes lett. Most elértük azt is, hogy állami forrásokból egy milliárd forintot kapunk arra, hogy útrendszer épüljön ki az M7 környékén. Egy új leágazó csomópont, hogy ne a városon át hömpölyögjön az idáig jövő forgalom, ahol le tudnak jönni azok, akik a 70-es, illetve a 6-os útra akarnak továbbmenni. Megpróbáljuk minden eszközzel tehermentesíteni a városon átmenő forgalmat a Bem tértől egészen a városközpontig. Térfigyelő rendszer kiépítésében gondolkodunk a Pest Megyei Rendőrkapitánysággal. Örülök, hogy erősödik a polgárőrség is itt, Érden és nagyon jól együttműködik a rendőrséggel. Nemrég közös őrsöt nyitottunk meg. Természetesen a rendőrség új épülete is el fog készülni, ez is több, mint egy milliárdos beruházás, ez 2006 tavaszán átadásra kerül. Fontos, hogy nőtt a rendőrségi állomány, Érdet kiemelten kezeli a Pest Megyei Rendőrkapitányság. Talán érzékelhető sokak számára, hogy nagyobb a rendőri jelenlét a városban, sebességmérés van.

Sikerült azt is elérni, hogy a 6-os autópálya Dunaújvárosig tartó szakasza megépüljön 2006-ig, aminek a hatása már most érzékelhető, hiszen beruházók jelentkeznek, keresik az autópálya menti területeket. Az ipari park fejlesztése is napirendre kerülhet, megnőtt az érdeklődés a területek iránt, amit az is jelez, hogy újabb lakóparkokat szeretnének építeni, s ennek fejében hajlandóak áldozni is a város érdekében, akár úthálózat javítása, akár óvoda bővítése terén.  

 

 

Mint ahogy nagyon fontos dolog az is, hogy vadonatúj városközpont fog épülni. Lesz egy új bevásárlóközpont, egy új buszpályaudvar, már megvannak a tervek vasúti aluljáró megépítésére. Az út másik oldalán is lakóház, illetve üzletház épül, 2006-ig elkészül az egész városközpont rehabilitációja.

Egyik oldalon borzasztóan örültünk, hogy az elővárosi vasút itt indult el Érden, -sokak számára nagy könnyebbséget jelent –, ám a sűrűbb járat a kereszteződésben a gépkocsi és gyalogos forgalmat erősen korlátozza, ezért ott is aluljáró épül, ami minden problémát megold ebből a szempontból. El fog készülni a sportcentrum is, megindul az építkezés még ebben az évben, közös beruházási programban: az állam, magánbefektetők és az önkormányzat kis résszel. Ha összeszámolom, akkor több, mint tíz milliárd forintnyi beruházásról beszélünk.

Nagyon sok telefont, levelet kaptam: örültek az emberek annak, hogy karácsonyra földíszítettük a várost, amennyire lehetett. Nem is került sokba, mégis sokak számára otthonosabbá teszi Érdet.

Az emberek látják, hogy van mozgás, elindult a fejlődés, - persze mindig hozzáteszem, itt akkora adósság halmozódott fel, hogy a hiányérzet még teljesen jogos az úthálózat, csatorna területén. Erre vonatkozóan is vannak terveink és nagyon komoly forrásokkal számolhatunk: itt, a közép-magyarországi régióban a csatornaépítés és ezzel együtt az úthálózat fejlesztés a harmadik kiemelt programmá vált az eddigi minősítések szerint: 2007-ben megindul ez a fajta fejlesztés EU-s pénzekből. Addig is próbáljuk keresni a lehetőségeket, van esély arra, hogy új kezelő vegye át az érdi csatorna és vízhálózat kezelését, a cég, akivel tárgyalások folynak, hajlandó 2006-ig akár egymilliárdos beruházást is eszközölni.  

Százhalombattán az úthálózat, a csatornázat és a közműellátás mesze jobb színvonalú, mint Érden. Diósd is szépen fejlődik. Kisebb település és térfigyelő rendszer van a központban.  Ott a közlekedés szempontjából kell segíteni: két körforgalmi csomópont is meg fog épülni, hogy a diósdiak is ki tudjanak jutni egyszerűbben a főútra és a helyi közlekedést is bővíteni kell. Nyilván az ehhez szükséges tárgyalásokat is napirenden kell tartani.

A polgármesterekkel jó kapcsolatban vagyok, bármi probléma merül fel, szólnak és próbálok segíteni. Én is rendszeresen megkeresem őket: melyek éppen az aktuális fejlesztési ügyek, amikben lobbizni kell, - így működik a politika ma még Magyarországon. Ezt tudomásul kell venni, ráadásul ez nagyon sok apró-cseprő – a közvélemény számára nem igazán látható –, sziszifuszi munkát jelent.

Jelentős és meghatározó év előtt állunk. Ezért is kívánok mindenkinek békés, boldog új esztendőt!

 

A. M.